A szipolypoloska a címerespoloskák közé tartozik, így testalkata eltér a kalászos gabobonákban károsító fontosabb poloska-féléktől, az osztrák poloskától és a mórpoloskától. A három faj közül legkevésbé a szipolypoloska képes a nagymértékű felszaporodásra és kártételre.
A közönséges szipolypoloska mintegy 7-10 mm hosszú, sárgásbarna vagy világosbarna színű címerespoloska, melynek feje jellegzetesen csőrszerű. Évente egy nemzedéke alakul ki. A kifejlett egyedek telenek át az erdőszéleken, erdősávokban a lehullott levelek között, vagy gyepes területeken. Mérsékelten melegkedvelő, már 5-10 ºC-on aktív. Általában április közepén jönnek elő, amelyek eleinte leginkább gyomnövényeken, a Bromus- és Agropyron-fajokon táplálkoznak. A kártevőre jellemző, hogy repülve nagy távolságok megtételére képes, akár 40-60 km-t is megtehet ilyen módon. A tojásrakás jellemzően május közepére-végére esik. A tojások ovális alakúak, kb. 1 mm nagyságúak, eleinte világoszöldek, de később a színűk sötétebbé válik. Az embrionális fejlődés 6-8 napig tart. A fejlődése öt lárvastádiumon át történik, amelynek időtartama kb. 45-60 nap. A lárvák nagyban hasonlítanak a kifejlett egyedekhez, de méretük kisebb és szárny nélküliek. Táplálkozásuk során a kifejlett egyedek elsősorban a szárat és a leveleket, míg a lárvák az érőfélben lévő szemeket részesítik előnyben. A betakarítást követően az ivarérett egyedek a gabonatáblákról a telelőhelyekre, fás, bokros részekre, vagy a gyepterületekre vonulnak. A telelőre vonulása akár októberig is elhúzódhat.
A közönséges szipolypoloska mérsékelten melegigényes faj, azonban a hideg, nedves, ám hótakaró nélküli teleken elpusztulnak. Számára a 22-25 ºC-os hőmérséklet és a 60-80%-os páratartalom a legkedvezőbb. A nyári időszakban fellépő extrém magas hőmérsékleten diapauzába vonul.
Védekezés a közönséges szipolypoloska kártétele ellen őszi búzában
Forrás:
Dr. Bognár Sándor-Dr. Huzián László: Növényvédelmi álattan
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Cimkék:
