A csíkos gabonakabóca hazánkban minden gabonafélében megtalálható, közönséges kártevő. Kártétele elsősorban a búza törpülés vírusának (WDV) átvitele miatt jelenthet problémát. 
A kártevő tápnövényei elsősorban a pázsitfű-félék, a termesztett növények közül a gabonafélék. Kártétele a növények leveleinek szívogatásában mutatkozik meg, amely kártétel mind a lárvára, mind a kifejlett egyedre jellemző. Vírusvektor kártevő, kártétele a búza törpülés vírus (WDV) terjedését segíti.
A kártevő kifejlett egyedei kb. 3-4,5 mm nagyságúak, sárgásfekete alapszínűek. A nyakpajzson hat hosszanti elhelyezkedésű sáv található.
A kártevőnek két nemzedéke fejlődik ki egy évben. Jellemzően a kifejlett egyed telel át a növényi maradványok között a talajszinten. Általában április során jönnek elő, ettől kezdve egészen fagyokig megtalálhatók a gabonatáblákon. A nőstény 2-10 db tojást rak a gabona talajközeli leveleinek szövetei közé. A lárvák közel egy hét múlva kelnek ki, ezt követően a levélen szívogatnak és többszöri vedlés után júniusra fejlődnek imágóvá. A tojásrakást követően a második nemzedék imágóinak kifejlődése nyár végére, kora őszre történik meg. Ezek már fiatal vetett gabonákba települnek be és ott károsítanak. Később ezek a kifejlett egyedek vonulnak telelőre a növényi maradványok közé.
Tömeges felszaporodásukra abban az esetben lehet számítani, ha több egymást követő évben is jellemzően száraz és meleg az időjárás.
Védekezés a csíkos gabonakabóca kártétele ellen
Forrás:
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Digitális tankönyvtár: Növényvédelem
Cimkék:
