A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) kártétele ellen agrotechnikai és növényvédelmi eljárásokkal egyaránt lehet védekezni. 
A kukoricamoly elleni növényvédelmi beavatkozások tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kártevő életmódjából adódóan a hernyó nagyon kevés időt tölt a növény felületén ahol növényvédő szerekkel el tudjuk érni. Ezért lehetőség szerint ne csupán kontakt hatásmódú készítményekre alapuljon a technológia. Lehetőleg a tartós gyomorméreg, vagy növekedésgátló hatással rendelekező készítményekre alapuljon, amelyet célszerű kiegészíteni kontakt módon ható készítményekkel a lepkék számának, így a lerakott tojások számának csökkentésének érdekében.
A kukoricamoly elleni védekezés agrotechnikai megoldásokkal
A kukoricamoly a kukorica fertőzött növényi maradványain telel át. Amennyiben ezeket a talaj felszínén hagyjuk, még abban az esetben is nagyszámú egyed fog áttelelni, ha szármaradványokat a talajművelés során felaprítjuk. Elpusztításukra kizárólag a mélyszántás alkalmas, amellyel még az ősz során mélyen le kell forgatni a szármaradványokat. Mivel a kikelő lepke akár 10 cm-es mélységből is képes a felszínre jönni, annál mélyebbre kell forgatni a fertőzött növényi részeket. Ezzel akár az áttelelő lárvák 90%-át is el lehet pusztítani. A 43/2010 (XII.20.) VM rendelet 2. paragrafusának "c" pontja legkésőbb április 15-ig kötelezővé teszi a kukorica, a cirok és a kenderszár maradványainak leforgatását a kukoricamoly kártételének csökkentésére. Az ennél később elvégzett leforgatás a kívánt célt már nem fogja elérni, ugyanis a lepkék jelentős része már kirepül addigra.
A kukoricamoly elleni védekezésre alkalmas agrotechnikai módszer a vetésváltás, a monokultúra elkerülése. Ezzel más kártevő felszaporodást is el tudjuk kerülni, mint például az amerikai kukoricabogár, vagy a kukoricabarkó.
Cimkék:
