A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) a Kárpát-medencében tipikus kártevője a kukoricának. Különböző mértékű károsításával minden évben számolni kell. A kukoricamoly kifejlett egyede A kukoricamoly jelenlétének első jelei 
A kukoricamoly lárvája a szárban bábozódik
A kukoricamoly tojásai
A kukoricamoly Európában őshonos kártevő, eredetileg a dudvás szárú növényeket (kender) károsította, de a későbbiekben a kukorica kártevőjévé vált. Az éghajlat melegedésével egyre nő kártételének a jelentősége.
A kifejlett lepke 13-16 mm testhosszúságú, elülső szárnyainak fesztávolsága 24-32 mm. A hím és nőstény színében jelentősen eltér. A hím kisebb, sötétebb kinézetű, szárnyai barnás-lilásbarnás színűek. A nőstény testmérete kissé nagyobb, szárnyai agyasárga színűek, sötét, hullámos keresztsávokkal. A lárvák körülbelül 25 mm hosszúságúak, sárgásszürke, néha szürkéslilás színű, barna fejű hernyó.
A kártevőnek Magyarországon általában két nemzedéke fejlődik ki, de hűvösebb évjáratokban az ország északi és nyugati tájain esetleg csak egy nemzedék alakul ki. A fő kukoricatermő vidékekeken két nemzedékkel lehet számolni. A kártevő hernyója telel át a fertőzött növényi maradványokban, sokszor a kukorica alsó ízközének maradványában. Az áttelelt hernyó tavasszal már nem táplálkozik, általában májusban a szármaradványban bábozódik, majd 2-3 hét múlva repül ki. Tömeges megjelenésük általában júniusban-július elején történik, előbb a hímek, majd néhány nap múlva a nőstények rajzanak. A lepkék fénykerülők, általában a szélcsendes, meleg esti órákban repülnek. A nőstények a tojásaikat a kukorica felső leveleinek fonákára, csomókban rakja le. Ezek a csomók általában 30-40 db tojást tartalmaznak, amelyek körülbelül 0,5 mm átmérőjűek, sárgásfehér színűek, oválisak és laposak, peremükkel tetőcserép módjára érintkeznek. A petecsomók sok esetben a főér mentén találhatók. Egy-egy nőstény az egy-két hétig tartó tojásrakási időszakban átlagosan mintegy 250-300 tojást rak. A tojásrakást elősegíti a szélcsendes, száraz és meleg időjárás. A kis hernyók kelése a tojásrakást követően mintegy 1 héten belül megtörténik. A kelés szempontjából a párás és meleg körülmények a kedvezőek. A kelést követően eleinte csoportosan a levelet hámozgatják, vagy apró lyukakat rágnak bele, majd táplálkozásukat a generatív szerveken folytatják. A címeren a portokokat károsítják, és virágport fogyasztanak. Késöbb lárva fénykerülő lesz, így vagy a címer alatti szárrészbe fúr, aminek hatására az legtöbbször eltörik, vagy a levélzugoknál rágnak be a szárba, amelyben lefelé irányuló járatokat rágnak. A hernyó a szárban bábozódik, a báb barna, karcsú, a szárban bábkamrában található. A második nemzedék lepkéi általábanaugusztus végén repülnek ki. Az általuk lerakott tojásokból kifejlődő hernyók a kukorica szárát és a csövet is károsíthatják. A csövön rágásukkal utat nyitnak egyes toxintermelő gombafajok fertőzésének. Rágásuk a szárban az ízközökre korlátozódik, a nóduszokat nem tudja átrágni, kikerüli azokat. Ennek jelei jól látszanak, a ki- és berágási nyílások, amelyből ürülékszemcsék lógnak ki. A második nemzedék hernyói a fertőzött növényi részekben telelnek, leginkább a kukorica alsó ízközeinek maradványaiban, ahol tavasszal bábozódnak.
Cimkék:
