A kukoricamoly kártételével mennyiségi és minőségi kárt egyaránt okoz. Károsítása révén csökken a termés mennyisége, illetve a toxintermelő gombák megtelepedésének elősegítésével romlik annak minősége. A kukoricamoly rágásának nyomai a levélhüvely védelmében A kukoricamoly rágásának nyomai a szár belsejében
Az okozott kár mértéke évjáratonként és helyenként változhat, de kedvezőtlen esetben akár a 20-25%-ot is elérheti. Csapadékos években azonos fertőzöttség mellett is nagyobb az okozott kár mértéke. Kártételére az ország egész területén számítani lehet.
A kifejlett egyedek, a lepkék táplálkozásukkal nem okoznak kárt, azt a kártevő hernyója okozza. A hernyók kártétele egyaránt érintheti a címert, a szárat és a csövet.
A címeren okozott kár
Főleg az első nemzedék hernyói károsíthatják a címert. Ott a portokokba fúrnak és a virágport fogyasztják. A késöbbiekben a címer alatti szárrészbe fúrnak, ami az esetek nagy részében a címer letörését eredményezi. Ezzel a kártételükkel csökkentik a megtermékenyülésre rendelkezésre álló pollen mennyiségét, ami extrém esetben nem megfelelő terméskötődéshez is vezethet. Jellegzetes tünete a címert károsító hernyónak a címert borító összesodort leveleken látható lyukak sorozata.
A szárban okozott kár:
A kukoricamoly hernyójának fő kártétele a szár károsítása. Fejlődése alatt járatokat rág a növény szárába, amely gyakran az egész ízközt is érintheti. A kártétel tünete a nóduszoknál, vagy a levélhüvelyek védelmében megtalálható ki- és berágások, ami körül ürülékszemcséket és rágcsálékot találunk. Mivel egy-egy nagyobb fertőzést eredményező évben akár több hernyó egyidejűleg is károsíthat egyetlen kukoricanövényt is, a kár fokozott lehet. A bélszövet megrágásával víz- és tápanyag-szállítási gondokat okoznak, ami a növény élettevékenységeit hátrányosan érinti, a batakarított termés mennyiségét csökkenti.
A szár fizikai gyengítése stabilitási gondokat is okozhat, ami annak eltörésében mutatkozik meg, különösen, ha külső behatás éri (pl. viharkár, gépi munka) Amennyiben a szár törése a cső alatt történik, nő a betakarítási veszteség, ha a vágóasztal nem tudja felszedni a lehajló csövet.
A hernyó a szár megrágásával lehetőséget teremt olyan kórokozók megjelenésének, mint a golyvásüszög (Ustilago maydis), amely sebzéseken át fertőzi a növényt.
A csövön okozott kár:
A kukoricamoly hernyója a virágzati tengelyen át a csőbe is behatolhat. Ott rágásával víz- és tápanyagszállítási problémákat okozhat, ami a termés mennyiségét befolyásolhatja. A fejlődő szemek megrágásával lehetőséget teremt olyan gombafajok megtelepedésének (Fusarium, Aspergillus), amelyek toxintermelésükkel megnehezítik a betakarított termés felhasználhatóságát, rontják annak értékét.
Cimkék:














