A fritlégy (Oscinella frit) elleni védekezésre általában azokban az évjáratokban lehet szükség, amikor a kukorica vontatottan és egyenetlenül kel, kezdeti fejlődése pedig lassú. 

 

Védekezés a fritlégy kártétele ellen csávázással 
A fritlégy elleni csávázásos technológiával felhasználható és jelenleg kizárólag vetőmagüzemi felhasználási engedéllyel rendelkező  hatóanyag  a karbamátszármazék metiokarb.
Metiokarb (Mesurol 500 FS)
A készítményt csávázással kell felvinni a mag felületére. Hatóanyaga jó hatékonysággal rendelkezik a fritlégy ellen, egyúttal erős riasztó hatása miatt alkalmas a madárkár (fácán) megakadályozására is.  A készítmény hatását nem befolyásolják sem a talajviszonyok, sem az időjárási körülmények. Felhasználására kizárólag vetőmagüzemekben van lehetőség. A készítménnyel kezelt vetőmag pneumatikus vetőgépekkel történő vetésekor a 43/2010 FVM rendelet előírásának megfelelően deflektort kell alkalmazni, amely a vetés során keletkezett port a talajszintre vezeti le az elsodródás csökkentése érdekében.

Védekezés a fritlégy kártétele ellen állománykezeléssel 
A fritlégy kifejlett egyedei elleni védekezésre a legtöbb állománykezelésre engedélyezett készítmény alkalmas, amely kontakt hatással rendelkezik. Ezek felhasználására a fiatal állományokban lehet szükség, azok 1-4 leveles állapotában. Abban az esetben amennyiben a kártevő lárvája ellen kell védekezni, már csak a felszívódó és gázhatással rendelkező készítmények jöhetnek szóba. A kukoricabarkó elleni védekezés során felhasznált készítmények alkalmasak lehetnek a fritlégy kártételének csökkentésére is.

Veszélyességi küszöb 
Amennyiben az állomány átvizsgálásakor 5% körüli fertőzöttség tapasztalható, el kell végezni a védekezést a kártevő ellen. 

Trükkök, tippek 
- a kártevő elleni védekezésre fokozottan kell ügyelni, amennyiben a kukoricatáblát gyepes, füves területek veszik körül
- a vontatottan és egyenetlenül kelő, lassú kezdeti fejlődésű kukoricaállományok fokozottan veszélyeztetettek a kártétel szempontjából. Megfelelő magágy kialakításával, az optimális vetésidő betartásával, valamint a kiegyensúlyozott tápanyagellátással biztosítható a kukorica intenzív növekedése, így a kártétel mérséklése. A későn vetett területek a kártétel szempontjából nagyobb veszélyben vannak.
 


Cimkék: